Jerry Duberstein és Mary Ellen Goggin házassági tanácsadók negyven év tapasztalattal a hátuk mögött állították össze a kényes témák listáját. Azt is hozzátették, hogy még ha nem is szívesen osztják meg ilyen témájú gondolataikat velünk, az még nem jelenti azt, hogy nem szeretnek minket, vagy ne lennének mély érzéseik. Csak másképp szocializálódtak. Ha faggatózunk, rájuk kényszerítjük a beszélgetést, bezárkózhatnak, vagy más módon jelezhetik, hogy kényelmetlenül érzik magukat.
Ezért hallgatnak
Saját érzékenységüket például nem szeretik hangoztatni. Sem beismerni. Ettől még létezik, és vitákra is adhat okot, ha megsértjük, de mivel nem szokták elmondani, mi bántja pontosan őket, sokszor nem is értjük, mi rosszat mondtunk. Gyengének semmiképpen sem szeretnének látszani, ezért öltik fel a páncélt érzékeny belső világuk fölé.
Ki a jobb: ő vagy én?
Szeretik, ha megdicsérik őket. Ez persze mindenkire igaz, de a férfiak nem szeretik elismerni, hogy csak úgy dagad a keblük az elismeréstől. Ha mi dicsérjük meg őket, annak még jobban örülnek, legyen szó a külsejükről vagy a belső értékeikről. Ám ha hasonlítgatjuk őket másokhoz, az már nem a kedvükre való, pláne ha egy korábbi szerelmünk valamit jobban tudott náluk. Az ő világukban egyfajta hierarchikus sorrend létezik, amiben folyamatosan elhelyezik magukat.
A szótlan munkamániások
A gondoskodás pedig egyfajta szeretetnyilvánítás részükről. A nagyon zárkózott típusok sokszor szavakkal nem is tudják kifejezni, mit éreznek, hanem hazaállítanak egy virágcsokorral, vagy plusz munkát vállalnak, hogy eltartsák a családot.
Megértés és titokzatosság
Szeretik, ha egy nő egy kicsit kiszámíthatatlan, titokzatos, mert kíváncsivá teszi őket, és felkavarja az állóvizet. A szigorú házi rendszerrel szemben sokuk inkább a spontaneitásra szavaz.
Ahogy minden ember, ők is akkor érzik igazán szeretve magukat, ha ismerjük és megértjük őket, illetve elismerjük, hogy az ő életük sem egyszerű.
Forrás: ridikul.hu